Gyöngykagyló

Tudom, hogy nem egyazon világban él az álmunk, boldog vagyok, hogy mégis egymásra találtunk

Ha kinyújtod felém a kezed, örömmel fogom meg és hívlak Téged: Gyere velem!

Megmutatom neked mire képes az emberi szív, hogyan győzd le illúzióidat és lelked fájdalmait.

Megkérlek arra, hogy legyenek álmaid, bízz magadban, sorsod a tiéd, nem kell másokra hasonlítani.

Az erő benned van, ez hozza létre a csodát, amit elfelejtettél, hozd felszínre hisz  a sorsod útja csak reád vár.

Ha úgy érzed fényed ki is hunyt, s már nem ragyog oly fényesen, a szikra ott mélyen lapul, lobbantsd lángra , s égjen el minden, ami a fájó múlt.

Nem mindegy kit követsz magadban,s utad merre visz.  Az önsajnálat a  legveszedelmesebb ellenséged, nincs szükséged rá, ne rakj magadra bilincseket, s  ne engedd, hogy lábadat nehéz béklyók húzzák.

Lehet, hogy elvesztetted gazdagságodat, a sikert vagy a hazug magasságokat, itt lent a szíved mélyén a völgy nyugalmában békédet megleled.

Olyan kincsed lesz, ami másoknak csak az álmaiban lehet. Itt nem lesz külső csillogás, fény és pompa, itt mindig önmagad lehetsz.

Abban a világban élhetsz, ahol szerethetsz és téged is mindenki szeret.

Ahol a szív egy ütemre dobog, ahol tudod, ami a tiéd megkapod.

Ahol a szépség nem külső csillogás többé, s hallhatatlanságot elérheted.

Ha adsz, kapni is fogsz, s nem kell harcolnod érte, béke nyugalom, jólét és boldogság, ez az új életed titkos üzenete.

                                                                                           Szeretettel:  Gyöngyi