Gyöngykagyló

Álom vagy valóság

Egy éjjel álmomban, egy jóságos arcú angyal megjelent. Vörös, hosszú göndör haján a fény játszott csendesen. Kedvesen mosolygott szeme nevetett ,tekintetéből sugárzott a szeretet. Csak néztem rá, most mit tegyek, féltem, ha megszólalok elveszíthetem.

Kézen fogott és egy virágzó rétre vezetett. Leültünk a harmatos fűbe, hallgattuk a madarak dalát, távolban a kéklő hegyek ormán, felhők táncoltak, s angyalok dúdoltak szívhez szóló melódiát.

Az angyal lágyan megfogta kezem, és nyugtató selymes hangján mesélni kezdett.

Amikor a régi ajtók becsukódnak, a múlt már nem, az új még nincs jelen.

Pihenni kell, hogy tudd merre is menj. Másokra hallgatni, vagy a szíved mondja meg ,melyik ajtón is lépj be, hogy tovább mehess.

 Néha rossz ajtót nyitunk ki ,de mindig van esély, hogy visszaforduljunk és kezdjük újra el. A visszafelé tartó úton, felfényesedik minden hazugság, s pontosan tudod mi a sorsszerű, s mi a Te hibád.

Ha őszinte vagy önmagadhoz, és bátran bevallod „Én követtem el” ,büszkén kijelentheted, megtanultad a leckét, s már nincs rá szükséged.

A sors kegyes ,ha pontosan tudod mit miért teszel, nem lehet olyan hibád, melyet nem követne feloldozás.

 Az egód azonban kegyetlen játékot űz veled, elhiteti hogy bűnös vagy és vétkezel. Nevesd ki őt ,hiszen tudod hogy a  szívedben rejlő szeretet a legnagyobb erőd. Birtoklod őt, még akkor is ha a félelem hatalmába kerít. Nincs szükséged rá, egóddal csak fél ember lehetsz, egésznek születtél, s a  teljesség mindig ott van veled.

Tartópilléreid melyet Isten születésedkor adott Neked, a hited, reményed és az örök szeretet. Nem vesztetted el, csak néha nem látod, mert hagyod, hogy homály és némaság legyen a barátod.

 Hallgatsz amikor beszélned kellene, és beszélsz amikor a csönd lenne az igazi fegyvered.

Az igazság kimondásához bátorság kell, egyszerűbb hazudni és így tévelyedünk el.

Emlékszel?

 Amikor kisgyermek voltál, csak sírtál és zokogtál, mindig megszerezted amit akartál.

Ez volt léted eszköztára ,önmagad kinyilvánítására. Ma már felnőttként egy egész kincsesláda birtokába jutottál.

Csak gyűjtöd a kincseket, egyre több lesz belőle, használd önmagad kiteljesedésére.

 Nyisd ki a ládát s nézz bele, mi az értékes és mi a kacat.

Dobd ki amire már nincs szükséged, s az értékeset nagy becsbe tartsd.

Használd magad és mások javára ,hogy egyre feljebb lépj  és légy mások példája. Nem kell tudnod, hogy mi miért van az égi harsonák szólnak, megmutatják a jelent, s hogy mit hoz a holnap.

Türelmes légy ,lelked így lesz szabad, ne sajnálj semmit a múltból, mert az csak fogva tart.

Ma egy új világ születik, új ajtók nyílnak,lépj be rajta bátran, ne félj mit hoz a holnap. A tudásra nincs szükséged, égi kezek irányítanak, megmutatják neked a legszebb életet, amilyet el sem tudsz képzelni magadnak.

 Nem kell félned, hisz hited és reményed erőt ad neked, azt aratod le amit minden nap elvetsz.

Vess szeretetet, hitet és reményt, úgy bánj másokkal, ahogy Te is viszont szeretnéd.

 Életed egy csoda és Te is különleges vagy, dobd el messze az álarcaidat.

Nem kell már, nem szolgálnak Téged, tárd ki a szíved,

S mutasd meg igazi őszinte Éned.

 Bízz, hited legyen erős, hiszen megérdemled a legcsodálatosabb életet, mindent ami csak az álmaidban él.

 Emlékezz!

Te vagy egy különleges csoda, nem kell az álarc, dobd a sarokba.

Az őszinteség, a legfontosabb legyen, az igazság jutalma a győzelem.

Ne félj, vigyáznak rád, tenyerükön hordanak az égi hatalmak.

 Ugorj a mélybe bátran, bár nem tudod mi vár reád, de hited elég erős, zárd be múltad ajtaját

. S mikor megfordulsz, ott lesz majd a gyönyörű szivárvány. A kék az isteni szeretet,a sárga, hogy mindig harmóniába legyen szíved. A zöld a gyógyító fény,a fehér az ártatlan tisztaság üzenete. A rózsaszín a feltétel nélküli szeretet, a bíbor aranyszín, hogy az univerzális bölcsességből meríthetsz. S az ibolya csodálatos lila ereje, mely égi fénnyel itt a földön vezet.

Lépj alá, és fényzuhatag hull reád, érezni fogod csodálatos hatalmát.

Vár rád az új világ, egy csodálatos társ, vele együtt kéz a kézben, elmúlik életedből minden szomorúság.

Lehet, hogy most úgy érzed, szíved fáj, s úgy hiszed összetört álmaid után már nincs boldogság.

Nem adhatod fel, hisz az út végtelen, hidd el vár reád egy igaz szerelem.

Mély borzongás futott át rajtam, édes pezsdítő izgalom.

 Ránéztem ,szemem boldogan nevetett, s egy fehér rózsát nyújtott át nekem.

Az angyal falállt, kedvesen búcsút intett, illatát attól a pillanattól érzem.

Ó ez csak álom!- s kinyitottam gyorsan a szemem.

Az angyal az ajtóban állt, rám kacsintott, s vidáman nevetett:

Ne feledd , a szerelemben nincs lehetetlen!

                                                                     K.GY.

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat