A tizenkét ikertulajdonság
3.
Elizabeth Haich – Beavatás I.
részlet
Közömbösség – szeretet
Utoljára marad a legnehezebb próbatétel: a "szeretet" és a „kegyetlen szeretet", vagyis a "közöny" próbája.
Ez az utolsó tulajdonságpár már itt a Földön elválaszthatatlan egységet képez.
Bármikor nyilvánítod ki a pár bármelyik tagját, a másik akaratlanul is szintén kifejezésre jut.
Személyes hozzáállásodat, személyes hajlamaidat és érzéseidet teljesen fel kell adnod: úgy kell tudnod szeretni, ahogy maga Isten szeret.
Mindent kell szeretned, különbségtevés nélkül!
Mindennel az örök létezés egységének kötelékében kell szeretned.
Ahogy a nap is minden különbségtevés nélkül ragyog a szépre és a csúnyára, a jóra és a gonoszra, az igazra és a hamisra - mindegyiket egyformán szereti -, neked is úgy kell a szépet és a csúnyát, a jót és a gonoszat, az igazat és a hamisat teljes közömbösséggel, egyformán szeretni
Meg kell értened, hogy a szép nem létezhetne a csúnya nélkül.
Meg kell értened, hogy a jó sem létezhetne a gonosz nélkül.
Meg kell értened, hogy az igaz sem létezhetne a hamis nélkül.
Fel kell ismerned, hogy a szép és a csúnya, a jó és a gonosz, az igaz és a hamis egyaránt csak a kimondhatatlan egymást kiegészítő tükörképei.
Ezt a kimondhatatlant - csak hogy legyen rá valamilyen szavunk -
„Istennek"
n e v e z z ü k .
Ha az összes élőlényre ugyanazt a szeretetet sugárzod, akkor eb-
be a szeretetbe már semmiképpen nem fog személyes vonzalom vegyülni.
Mindent a nagy egész nézőpontjából fogsz szemlélni, és ha az általános szempont az egyéni szemponttal ütközésbe kerül, habozás nélkül az egész szempontját fogod képviselni, és az egyén érdekein kíméletlenül átlépsz.
Ennek a kíméletlenségnek azonban mindig az egyetemes, isteni szeretetben kell gyökereznie, soha nem származhat személyes „ellenszenvből".
Személytelenné vált, közömbös-kegyetlen szeretetedet azonban olyan esetekben is ki kell nyilvánítanod embertársaiddal szemben, amikor lelkük csak földi boldogulásuk ellenében menthető meg, legyen szó akár a hozzád legközelebb álló egyénekről
. Ha úgy adódik, közömbösen kell tudnod végignézni, ahogy szeretteid a legnagyobb veszélybe kerülnek, és ha a szokásos módokon nem tudsz rájuk hatni, akkor se lelki erőszakkal, se hipnózissal, se okkult eszközök felhasználásával nem tarthatod őket vissza, ha lelki gyógyulásukhoz ez szükséges.
Inkább szenvedjen valaki anyagi vagy testi károkat, akár haljon meg, mintsem hogy a lelke elvesszen
Mindenképpen lelkének megsegítésére kell törekedned.
Ahogy Isten sem avatkozik be az emberek ügyeibe, hanem teljes döntési szabadságot biztosít nekik, te sem foszthatod meg embertársaidat szabad akaratuktól, és soha nem kényszerítheted őket erőszakkal semmire.
Segítőkészségednek a lelki épülésre és nem a földi vagy a testi előnyökre kell irányulnia.
Ez az istenien kegyetlen szeretet azonban soha nem változhat át „szeretetnélküliséggé", soha nem szabad bárkitől is „ellenszenv" miatt megtagadnod a segítséget, ha földi módszerekkel megmentheted.
Ezek a legnehezebb próbatételek, ugyanis személyes érzelmeidet kell feladnod és kikapcsolnod.
Csak ha már teljes mértékben elsajátítottad a felsorolt tizenegy tulajdonságot, akkor ismerheted föl Isten hangját olyan tisztán, hogy bizonyossággal érezd, mit kell, és mit nem szabad a legnehezebb esetekben igazi szeretetből meg tenned!
Azután azonban már nem hibázhatsz, mert maga leszel a megtestesült szeretet! A szeretet pedig csak szeretetből képes cselekedni.
Semmi mást nem kell tenned, csak Önvalódat kell kisugároznod, azzal kell azonosnak lenned, és az egész mindenség a te melegségedből, fényedbőlé s erődből meríthet.
Akkor te magad is istenivé válsz, a tudatod magával I s t e n n e l válik azonossá!
A jó és a rossz tudásának fájából, vagyis a halálfa birodalmából, ahol minden szakadásként jelentkezik, az életfa, az isteni egység országába jutsz vissza
. Újra az életfa gyümölcseiből eszel, és ezeket a gyümölcsöket a téged követőknek is felajánlod, hogy mindenki visszatérhessen a múlhatatlan, örökélet egységébe, az örök létezésbe
Istenbe.”