Gyöngykagyló

A tó

Ha leperegnek előttem életem percei, már nem  sírom vissza a múltat.

Eszembe jut ez a kedves hely, hol boldogok voltunk egykoron.

Ó kedves tó! Sok év telt el azóta, s azt hittem, árnyas,nyugalmas partodon, láthatjuk még egymást egy alkonyon.

S, most nézd!

Egyedül,állok s, kérdem tőled csendesen.

Őrzöd-e ama csodálatos délután emlékét?

A lopott csókokat, az elsuttogott kedves, biztató szavakat, az édes, bódító ölelést.

Bíztunk benned, megőrzöd titkunkat, mit nem tudhat meg senki sem.

Állj meg perc,és ne repülj tovább, hagyd, had érezzem e néhány perc mámorát.

Csak a pillanatért könyörgök, állj meg, és tekints reám.

Látom az arcát s megfogom kezét, köszönöm, hogy boldog lehettem vele én.

Köszönöm az eltelt éveket, nem feledem az itt töltött perceket.

Hát ringass tovatűnt szerelem, töltsd el édes mámorral szívem.

Tó tükre, te óvd, te őrizd meg, szerelmünk emlékét legalább.

S ha sóhajt, és susog a szél, és dús , kékes habjaid borzolja.

Minden hang és lehelet,azt súgja neked:akkor ott, szerettek ők!

A szeretet örök,soha el nem múlik, hiába jön félelem, harag és gyűlölet.

A szeretet a legnagyobb erő a földön, bármit teszel legyőzni nem lehet.

Nézem a tó békés víztükrén játszó, alkonyi égből lebukó napsugarat.

S a víztükör fényes  ,csillogó tükrében, meglátom benned önmagam.

Ott élek szíved legtitkosabb mélyén, ha benézel mindig megtalálsz.

Kérdezhetsz bármiről ,adom a választ, megérzed majd szívem illatát.

Csak hallgass és csendesen  figyelj, hiszen ezer és ezer jelet küldök Neked.

Felhangzik majd egy dalban, egy szóban,  melyet a  hűs szellő a füledbe dúdolgat.

Beszélek hozzád, ha meghallgatsz, eljövök hozzád ha kedvesen meghívsz.

 Ott leszek mindig veled hiszen érzem, szükségem van rád, nagyon  szeretlek.

Felnézek,s,a lebukó vörös nap az égen mosolyogva integet áldást hozó kezével.

Örömmel tölti el,hogy végre hazaértem,

Ó kedves Tó,a hálám örökké  TIÉD ÉRTE!

                                                                                                      K.Gy.

A természet ajándékai

Föld Anya tenyerén hord Téged, vigyáz Rád, és Óvja életed.

Vizet ad, ha szomjazol, hűs leheletét érzed felhevült arcodon.

Napfénnyel cirógat, ha fázol, melengető mosolyától a szíved kitárod.

Fáradt szemeid, ha lehunyod, madárcsicsergés zeng édes dallamot.

Táplálékot nyújt, ha éhezel, egészséget kínálnak a fák és gyökerek.

Szomorúságodban virágok köszöntenek, vidáman integetve bólogatnak Neked.

Fű, fa, virágok, hegyek és tengerek, általuk küld Föld Anya kedves üzenetet

A Föld leheletét lélegzed minden nap, földből születtél, és földbe térsz majd haza

.A világ ezer csodáját kínálja Neked, csak figyelned kell, mikor mit teszel.

Nézd a reggelt, ahogy a Nap felragyog, s felszárít minden csillogó harmatot.

Könnyeid lassan így fogynak el, helyére öröm lép egy virágkehely.

Szél viszi illatos szirmait szerte szét, bánat helyett boldogságot hirdetvén.

A déli harangszó a hegyek felől üzen, szeretet énekét hozza a szívedbe.

A természet szépsége a lábad előtt hever, lehajolva, simogatod meleg szeretettel.

Örülj, hogy mindez életed része lehet, látod mennyi gazdagság, ami körbeölel.

A bőségszarújából mindennap vehetsz, soha nem fogy el, mindig ott van veled

.Vigyázz rá,védd és óvd szüntelen, Természet Anya hálás lesz neked!

Tárd ki szíved és nyújtsd felé a karod, szerető ölelésében, ott van a  nyugalom!

                                                                             K.GY.

A fa szimfóniája

K.GY.

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat