Gyöngykagyló

Azt hiszed szegény vagy, s életed mit sem ér, egy legördült könnycsepp, mennyi mindenről mesél.

Ne siránkozz azon,ami elmúlt, mert az vissza sosem tér. Engedd el a múltat és indulj el egy új világ felé.

Hagyd el a sötétséget, és haladj a fény felé, mely ott van benned, a szíved rejtekén.

Egy kedves szó, egy mosoly egy érzékeny ölelés, minden kincstől hidd el többet ér.

Nem kerül semmibe,és soha nem fogy el, mégis oly keveset adunk, fukarkodunk vele.

Ne hidd hogy ez kevés, értékük pénzben nem mérhető, mégis a legnagyobb hatalom is ,általuk legyőzhető.

Egy kedves mosoly, egész nap elkísér, az élet szeretete van benne, mely aranyat ér.

A mosolyon át a szemünk is nevet, és mindenki láthatja lelkünk mit is üzen.

Egy bátorító szó, egy szeretetteli ölelés, elhiteti velünk, hogy életünk sokat ér.

Bátorságot ad,hitet és reményt, bízni kezdünk abban, hogy nekünk minden sikerül.

Szórd hát mosolyodat szerte a világba, adj annak is aki ezt nem kívánja.

Add neki azt,amiről azt gondolja,neki nincs, kevéske érték kicsike kincs.

Ő nem tudja még hogy élete során, csak azokra emlékszik, akik mosolyogtak rá.

Akik átölelték,s ölelő karjukkal üzenték, szükségem van rád, örülök, hogy végre hazaértél.