Lélektárs

..Hogyan ismerjük fel a lélektársunkat? -ismételte a kérdést.
- Amikor az enyémmel először találkoztam, nem tudtam , hogy ő az...minél jobban megismertem, annál jobban csodáltam; annál többször gondoltam, milyen fantasztikus ember!
- És ez a lényeg! Olyan szerelmest kell magunknak keresnünk, akivel a kapcsolatunk az idő múlásával nemhogy fakulna, de egyre jobb lesz; aki iránt a csodálatunk és a bizalmunk csak erősödik a megpróbáltatások során.
- Csak mellette jöttem rá, milyen mély meghittség és mennyi öröm létezik számomra. Régebben azt hittem, csak nekem van ilyen dolgokra szükségem, csak én igénylem a lélektársamtól, hogy ilyen legyen. Most már azt gondolom, hogy ez mindenki számára fontos, csak éppen, ha nem találják a megfelelő partnert, elkeseredésükben kevesebbel is megelégszenek. Hiszen mi bátorítson bennünket arra, hogy meghittséget és örömet keressünk, amikor egy langyos kapcsolat és viszonylagos elégedettség a legtöbb amit elérhetünk?
- A szívünk mélyén persze tudjuk, hogy a langyos előbb-utóbb kihűl; csekélyke elégedettségünkből valami megnevezhetetlen szomorúság sarjad, és rágódni kezdünk: Ez életem nagy szerelme, ez minden, ezért élek?! A lelkünk mélyén tudjuk, hogy többre vagyunk hivatva, és őutána vágyódunk, az után az egyetlen után, akivel sohasem hozott össze minket a sors.
- Nap mint nap azt látjuk, hogy az emberpár egyike szárnyalni akar, de a másik lehúzza a földre. Míg az egyik haladna, s kettőt lépne előre, a másik miatt hármat lépnek vissza. Ezért azt gondolom, jobb egyedül megtanulni, mi a boldogság; inkább a barátaimhoz, meg a macskámhoz ragaszkodom, és a soha el nem érhető lélektárs után vágyakozom, mintsem megalkudjak az unalommal.
- Az a lélektársunk, akinél a zár, amelybe a mi kulcsaink illeszkednek; az ő kulcsai pedig a mi zárainkat nyitják. Ha eléggé biztonságban érezzük magunkat ahhoz, hogy megnyíljunk, igazi énünk előbújhat, és valóban teljesen önmagunk lehetünk. Azt szeretheti bennünk a másik akik vagyunk, nem pedig akinek látszani szeretnénk. A lélektárs a legjobb tulajdonságainkat hívja elő. Mellette nem számít, bármi történik is körülöttünk, mi ketten biztonságban vagyunk saját kis mennyországunkban. Az a lélektársunk, aki osztozik legtitkosabb törekvéseinkben; akivel egy irányba haladunk. Ha két léggömbként együtt emelkedhetünk a magasba, akkor feltehetően rátaláltunk az igazira. A lélektársunk mellett az életünk életre kel.

Richard Bach

 

Valóban létezik a Nagy Ő?

 

 És ha igen, hogyan ismerjük fel?

 Neked is van valahol egy tökéletes párod, megtalálni azonban nem egyszerű.

Mielőtt a lélek testet öltene, két részre szakad. Az egyik fele egy női, míg a másik egy férfi személyében jön a világra. Mielőtt azonban újra találkoznak, mindkettőjüknek el kell indulni saját fejlődési útjukon.

Amikor egy csecsemő megérkezik egy családba, adott tulajdonságai mellé sok újat is felvesz.

 A környezeti hatásokat senki sem tudja kivédeni, ezért a személyisége formálódik. Ez ellen azonban nem szabad védekezni.

 A különböző érdeklődés vagy meggyőződés nem lazítja a kötődést a lélek másik feléhez, ugyanis ha találkoznak, eltérő szokásaik toleranciára és új látásmódra sarkallják a páros mindkét felét.

Nemcsak az önállóságod, hanem az ikerlelkeddel való találkozás szempontjából is fontos, hogy saját személyiségedet hagyd kiforrni.

 Nagyon nehéz kivédeni a szülői vagy a baráti kör nyomását, mégis tudni kell kialakítani saját szokásaidat, ízlésedet és ami a leglényegesebb, hogy egyedül kell döntéseket hoznod!

A kiteljesedés gátjai

Az ikerlelkednek ugyanezt az utat kell bejárnia. Ha mindkettőtök egyénisége elég érett, készen álltok a találkozásra.

 Előfordulhat azonban, hogy egyikőtök nem éri el a szükséges fejlettségi szintet, ezért hiába az egymást keresztező életutak, a szerelem nem tud kiteljesedni.

 A belső korlátokon kívül olyan külső körülmények is felléphetnek, amelyek akadályozzák az egymásra találást.

Ilyen korlát lehet például a kisajátító szülők befolyása, a nagy távolság vagy a nem megfelelő emberrel kötött házasság.

De ha a páros tagjai elég tisztán látják magukat és saját akaratukat, akkor nem engedik, hogy külső körülmények szakítsák meg a kapcsolatukat.

 Az ikerlelkek családtagjaikkal vagy barátaikkal meg akarják értetni, hogy mennyire különleges köztük a kötődés, nem úgy oldják meg a viszályokat, hogy minden szálat elvágnak.

Ilyet még soha...

Egy elmélet szerint az ikerlelkek tizenkétszer pillantják meg egymást, mire tudatosul, hogy különleges személlyel találkoztak.

 Az érzés, ami a felismerést követi az a bizonyos borzongás és szenvedély, ami után csak annyit mondunk: ilyet még soha...

De a rózsaszín köd leszállása nem azt jelenti, hogy a lélek két felének egymásra találása problémamentes.

A különböző gyermekkori hatások miatt nekik is csiszolódni kell, a veszekedéseket nem kerülheti el még egy ikerlélekpár sem.

Tökéletes másik felünk mellett léteznek olyan emberek is, akikkel szintén megvan az összhang, mégsem váltják ki azt a különleges érzést.

 Ők a rokonlelkek, akik teljesen függetlenek tőlünk, mégis nagyon hasonlóan gondolkodnak és egyszerűen jó velük lenni.

 Aki elveszíti ikerlelkét baleset vagy betegség miatt, később együtt tud élni egy rokonlélekkel, de már sohasem lesz szerelmes.

www.rtlklub.hu/cikk

Oldal: A lelkitárshoz vezető út
Gyöngykagyló - © 2008 - 2024 - gyongykagylo.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat